“Egy narancsbor története Bihardiószegről” – gondoltam magamban ez is jó cím lenne, ha a pincébél jártam volna már – de hamarosan biztosan megteszem. Minden úgy kezdődött, hogy kb. 400km egynapi vezetés után apósom ezzel a borral kínált meg. Ugyan korábban, már tett rá utalásokat, hogy: “- van egy borom, amit meg kell közösen kóstoljunk, de majd meglátod”. Néztem a címkét, kicsit ódivatú talán. Érmellék, Bihardiószeg, nagyjából már sejtettem merre lehetek, de bort innét még sosem kóstoltam. Egy kis térképes segítség:
A Heit Pince a romániai Diószegen található és nem épp a múlt évtizedben kezdték a munkát, hiszen már 1981 óta készít borokat ez az ősi magyar fajtákat zászlajára tűző kézműves családi borászat. Közöttük is kiemelt figyelmet kapott a bakator, amely 5 kárpát-medencei borász példaértékű szövetsége eredményeképp a fajta népszerűsítése mellett tett szándéknyilatkozatot, köztük említve a leghíresebbet, Maurer Oszkárt. Lásd.: http://heit.hu/bakator/
A gazdag múltra visszatekintő borvidékről sok érdekes részletet lehet a honlapon olvasni, ahonnan kiemelném a számomra legkedvesebb anekdótát, amely a diószegi pincesor elnevezésének eredete:
“A „Padalja – Tessék-Sor” Bihardiószeg leghíresebb pincesora, a Kis-jankai hegyen, amely ugyanakkor a szőlősgazdák egész éves zarándokhelye is. Öregek elmondása szerint a találóan frappáns név egy anekdotából született, miszerint a pincesoron tevékenykedő gazdák egymást minduntalan betessékelték a pincéikbe, ahol aztán a szüntelen poharazgatásnak köszönhetően hamarosan a “pad aljára” kerültek.”
Az előzőekben olvasható háttérinformációkat, ugyan csak utólag szereztem meg, a friss élményeim a címke vizsgálatával folytatódtak: megüti a szemem a királyleányka, a héjon erjesztés és nem utolsó sorban, hogy három éves bort iszom… Láttam én már karón varjút – gondoltam magamban, lássuk mit tud:
Illatában kandírozott narancs, almakompót, trüffel, különféle fűszerek és fehér csokoládé, mintha némi botritisszel is találkozott volna. Az illat gazdagsága és puskaporossága egészen meglepett, lehengerlő volt elsőre. Az íz kicsit széttartóbb, de összességében pozitív. Magas savérzet, amely egyrészt nemcsak meglepő, hanem enyhén túlzó is, a korty trópusi citrus aromákkal operál. Sok-sok tannin, de inkább a héjon erjesztésre számlájára írnám, mintsem a hordóra. A korty vége klasszul fanyar és jólesően kesernyés, enyhén mandulás és leheletnyi cukor kerekíti. Lehet, a magvas-mandulás vég miatt is, nekem a Kasnyik pincészet letisztult stílusú olaszrizling narancsborait idézte fel még emlékeimben.
Az arányokat összességében nem éreztem tökéletesen egyensúlyban, de rendkívül gazdag volt minden szeglete. Tiszta aromák, gazdagság, hedonista narancsbor. A királyleányka kedvessége talán az ízek tisztaságában tükröződött vissza leginkább. Nagyon tetszett és várom az újbóli találkozást a pince boraival. 6p
BORBÍRÓSÁG 